Út a semmibe
Fáradtan és magányosan még mindig állunk,
az úton a semmibe.
Csapdába esve a végtelen napok világában
A motorom leáll
Test és lélek összetörik
Az úton a semmibe
A jövő csendes, nem hallok hangokat
Ahogy örökké várok Búcsúzunk,
hiányzol
Belebetegszem ezekbe a búcsúkba
Mert elszakítanak minket a kezedtől fogva
Hiányzol
Az engem kitöltő itt hagytak kihűlni
Az úton a semmibe
Az álmok a megmentőim,
ments meg most
Mert tudom, hogy zuhanok
Búcsúzunk,
hiányzol
Belebetegszem ezekbe a búcsúkba
Mert elszakítanak minket a kezedtől fogva
Hiányzol
A gyertyák lassan égnek
a lángok fényesen világítanak
Világíts a sötétségben
Ments meg az őrülettől újra
Egyedül az elhagyatott ismerhet igazán
A hő emelkedik
A tűz ismét elnyel
Emelkedik Búcsúzunk,
hiányzol
Belebetegszem ezekbe a búcsúkba
Mert elszakítanak minket a kezedtől fogva
Hiányzol
az úton a semmibe.
Csapdába esve a végtelen napok világában
A motorom leáll
Test és lélek összetörik
Az úton a semmibe
A jövő csendes, nem hallok hangokat
Ahogy örökké várok Búcsúzunk,
hiányzol
Belebetegszem ezekbe a búcsúkba
Mert elszakítanak minket a kezedtől fogva
Hiányzol
Az engem kitöltő itt hagytak kihűlni
Az úton a semmibe
Az álmok a megmentőim,
ments meg most
Mert tudom, hogy zuhanok
Búcsúzunk,
hiányzol
Belebetegszem ezekbe a búcsúkba
Mert elszakítanak minket a kezedtől fogva
Hiányzol
A gyertyák lassan égnek
a lángok fényesen világítanak
Világíts a sötétségben
Ments meg az őrülettől újra
Egyedül az elhagyatott ismerhet igazán
A hő emelkedik
A tűz ismét elnyel
Emelkedik Búcsúzunk,
hiányzol
Belebetegszem ezekbe a búcsúkba
Mert elszakítanak minket a kezedtől fogva
Hiányzol
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése