2010. augusztus 23., hétfő

Rövid vers

Mikor az élet elszáll,
A szív megáll, tusban
Fekszik a váll.

Az agy halott, a test
Nem él, nem jut a
Szívbe vér.

A napfény már nem
Simogat,
Hangod finom dallama
Már nem hívogat.

Mosolyod varázsát többé
Már nem látom,
Mert elvitt engem a halál
Angyalszárnyon.

Elmegyek oda, hová
Te még nem jöhetsz,
Rád még sok minden vár
Csak hosszú évek múltán
követsz.

Tested melege, majd
Mást fűt,
Mikor engem már a
Koporsó hűt.

Csókod lágy édességét
Más élvezi majd,
Kebled forróságába fejet,
Más hajt.

Neked szépséggel és
Csodákkal lesz teli életed,
Míg bennem egyedül,
gyökeret
Hajt a hideg félelem.

Te bearanyoztad, s szebbé
Tetted életem,
Szívem bár megállt, örökké
Szeretlek Szerelemem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése